2022 július 13.

A KATA adózási forma alapvető változtatásával kapcsolatban kamaránk nevében megyénk országgyűlési képviselőihez fordultam. A levélben lényegileg a következő álláspontot fejtettem ki:

A Vas Megyei Mérnöki Kamarában tömörülő mérnökök (tervezők, szakértők, műszaki ellenőrök, műszaki vezetők) döntő része a KATA adózási lehetőséget választotta, mert ez felel meg leginkább az általuk végzett tevékenységnek. Mérnökeink eseti megrendelésekre, változó megbízók számára végeznek munkát, ezért sem a mérnök, sem megbízója oldaláról fel sem vetődhet a bújtatott foglalkoztatás szándéka, a gyanú, miszerint a KATÁ-t csak kölcsönös „adóoptimalizálásra” használják.

A híradásokból már korábban értesültünk, hogy a KATA jelentős változása a törvényalkotás napirendjére kerül, s ez most meg is történt. A törvényjavaslat – azóta már elfogadott törvény - a mérnökök számára kifejezetten hátrányos elemeket tartalmaz, mégpedig:

• a jövőben kizárólag „főfoglalkozású egyéni vállalkozó” választhatja a KATA adózási formát. Ma sok főállásban másutt foglalkoztatott vagy éppen nyugdíjas mérnök gyakorolja hivatását kisebb tervezések, szakértői munkák végzésében, de nem főfoglalkozásként. Őket az új jogszabály kizárja a katázásra jogosultak köréből.
• súlyos megszorítás, hogy KATA adózást csak az választhatja, aki csak lakosság számára tervez, épít, műszaki ellenőriz. Mérnökeink döntő része kisebb munkákat végez önkormányzatoknak, közüzemi szolgáltatóknak, más vállalkozásoknak (pl. épületgépészet, viziközmű rekonstrukciók, geodéziai munkák, elektronikai és informatikai tervezések, stb.) Az új törvény őket is kizárja a KATA szerinti adózásból.
• a KATÁ-sok éves árbevételi határa 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedik, de ez csak látszólagos könnyítés, hiszen közben megvonja tőlük a cégektől származó bevétel lehetőségét, így árbevételük jelentős részét.
• adójogszabály évközi változtatása rendkívül szokatlan, bizonytalanságokat és problémákat vet fel a hatályos szerződések elszámolásában, az adózásban

A KATA-körből kikerüléssel a mérnök vállalkozások költségei, és adóterhei megnövekednek, és ráadásul nem szakmai kötelezettségei is (pl. könyvelés). Ez a szakmai munka elől venne el időt, energiát, kapacitást.

A legsúlyosabb probléma abban látszik, hogy a cégek által megrendelt munkáknál felborul a kereslet-kínálat egyensúlya, hiszen az új adójogi szabályozás biztosan a mérnöki kapacitások szűküléséhez fog vezetni. Különösen igaz ez az eddig is alulfinanszírozott kis volumenű mérnöki szolgáltatások esetében, márpedig a mérnökök, benne a Vas megyei mérnök kisvállalkozók, döntő többsége ilyen munkákon dolgozik.

A mérnöki szolgáltatások visszaesése (pl. nyugdíjas mérnökök visszaadnák az „ipart”) kedvezőtlen hatást jelenthetnének a nemzetgazdaság, elsődlegesen a közüzemi szolgáltatások, az építőipar, fejlődésére, a munkák hatékony lebonyolítására, s ezen keresztül a foglalkoztatás biztonságára is. Sajnos már sokszor bebizonyosodott: a mérnöki előkészítésen és kivitelező mérnöki kontrollján történő spórolás mindig későbbi többletköltségekhez, minőségi problémákhoz, üzemeltetési gondokhoz vezet.

Az állami adóbevétel-kiesések miatt erős szándék a KATA szabályainak módosításával a színlelt foglalkoztatás megszüntetése. Ezzel egyet is értünk, csakhogy a „színlelt foglalkoztatottakat” nem a kisvállalkozó mérnökök között érdemes keresni.

Mindezek alapján megkértem Képviselő urakat, gondolják újra a KATA szabályozás drasztikus, s főként fűnyíró-elv szerinti egységes megváltoztatását, szigorítását. Kérésünk lényege, hogy a mérnök kisvállalkozásokra a törvény legalább két kitétele ne vonatkozzék:

• ne csak a főfoglalkozású mérnök-vállalkozók választhassák a KATA-t, hanem mellékfoglalkozásban dolgozók és a nyugdíjasok is
• a mérnök vállalkozásokra KATA adózás mellett ne vonatkozzon a jogi személyeknek végzett munka tilalma.

Különösen megalapozzák kéréseinket Palkovics László miniszter úr (gépészmérnök!) közelmúltban mondott szavai: „A gazdaság legyen magyar, zöld és high-tech.” Márpedig e három kritérium letéteményese ki más lehetne, mint a magyar mérnök?!

Levelemben jeleztem, sajnáljuk, hogy a törvény előkészítés körülményei és az elfogadás sebessége kizárta a mérnököket képviselő kamara döntés előtti meghallgatását, vélemény nyilvánítását.

 

Nádor István

okl. építőmérnök, elnök