2022 január 19.

2022. január 5-én elhunyt Werderits János okl. építőmérnök. Ennyi a szomorú és száraz tény, de egy rendkívül gazdag, lelkiismeretes munkával végzett, magas szakmai színvonalú mérnöki életpálya van e néhány szó mögött.

Nehézsorsú családba született 1943. január 1-én, Szombathelyen. 1961-ben közgazdasági érettségit tett, majd általános vízgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett, és így kezdett dolgozni a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon. Aztán szinte örökké tanult, képezte magát. Hol hivatalos oktatási formában (BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kar, Baja főiskolai oklevél; Budapesti Műszaki Egyetem vízépítőmérnöki diploma), hol autodidakta módon, de mindig fejlesztette szakmai tudását.

Egész életében hű maradt a szombathelyi Vízügyi Igazgatósághoz, illetve annak jogutódjaihoz. Az érettségi után két évig, felmérőként, műszaki gyakornokként dolgozott, majd technikusi végzettségével (illetve már a nyári gyakorlatokon is) ez lett a munkahelye. Végigjárta a ranglétrát, volt munkavezető, műszaki előadó, csoportvezető. Nevéhez köthető a vízminőségi felügyelet, az operatív vízminőségi kárelhárítás nyugat-dunántúli rendszerének kialakítása, majd irányítása, a VIZIG laboratóriummal szoros együttműködésben. Aktív és meghatározó közreműködője volt a második Országos Vízgazdálkodási Keretterv Nyugat-Dunántúlra vonatkozó vízminőségi munkarészei kidolgozásának, valamint a felszíni vizek éves vízminőségi állapotértékelésének. Pályáját szinte végig kísérte a Balaton vízminőség-védelméhez kötődő szakmai munka. Ebben meghatározó volt a Balaton Vízgyűjtő Fejlesztési Program (BVFP), a Zala vízgyűjtő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyező forrásainak csökkentése, minimalizálása, Balaton Intézkedési Terv (BIT). És a Kis-Balaton! Már a Vízvédelmi Rendszer alapgondolata szakmai megalapozásában részt vett, aztán környezetvédelmi-hatósági szerepkörében is segítette a minél jobb működést. Mindig jobbító, megoldásra törekvő szakmai javaslatai voltak. Nem a hatóság elefántcsont tornyából nézett a területi feladatokra, gondokra, hanem ott élt a megoldandó problémákkal, velünk.

A vízgazdálkodási és környezetvédelmi ágazat átszervezése után csoportvezetőként a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez került. Szakmai tapasztalata és tudása predesztinálta arra, hogy meghatározó egyénisége legyen az alakuló hatóságnak. Egyike volt azon kollégáknak, akikre az új szervezet támaszkodhatott. Kiemelkedő szerepe volt a '90-es évek elején a környezetvédelmi kárelhárítási munkák, különös tekintettel a volt orosz laktanyák környezeti kárelhárítási tervei hatósági szakértői elbírálásában és a munkálatok végrehajtásában, pl. szombathelyi volt orosz laktanya, sármelléki orosz katonai repülőtér kármentesítése. A környezetvédelem számára új szakterületeit (zaj, rezgés, hulladék) is rendkívül magas szinten elsajátította. Hamarosan a korszerű hulladékgyűjtési rendszerek és környezetkímélő, biztonságos hulladékkezelési technológiák egyik legjobb ismerőjévé képezte magát. Számos vízügyi és környezetvédelmi jogszabály kidolgozását, felülvizsgálatát segítette tudásával, tapasztalatával, rutinjával. Vezetői pozícióiban, különösen a közel kilenc évig tartó általános igazgatóhelyettesi beosztásában nagymértékben hozzájárult a környezetvédelmi szervezet szakmai színvonalának gyors fejlődéséhez, a fiatal környezetvédelmi mérnökök neveléséhez. Profi szakember, igazi mérnök volt. Szaktudása mellett híres volt precizitásáról, segítőkészségéről.

Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták. Volt „Kiváló dolgozó”, „Emberi környezetért” érdemérmet és „Környezetünkért” emlékplakettet is kapott. Tevékenyen részt vett a Mérnöki Kamara életében, hosszú éveken át tagja volt a Környezetvédelmi Tagozat Minősítő Bizottságának. A MMK Környezetvédelmi Tagozatától 2013-ban megkapta a „Környezet védelméért” tagozati elismerést

2013-ban vette kézhez a Vas Megyei Mérnöki Kamara legmagasabb kitüntetését, a Bodányi Ödön Díjat.

Talán kevesen tudják, hogy a modellező sportban, körpályás sebességi hajó kategóriában Európa Bajnokságokon négy második, valamint egy harmadik helyezést ért el, továbbá több nemzetközi arany és ezüstérem tulajdonosa. Sporteredményeiért megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet, és számos honvédelmi érdemérem különböző fokozatait is.

Kitartását, akaraterejét jól szimbolizálja, hogy fiatalkori sportsikerei után mérnöki munkája miatt hosszú szünetet tartott a modellezésben, aztán nyugdíjas korában, több évtized kihagyás után újra visszaküzdötte magát az európai hajómodellező sport élvonalába. A fiatal titánok és az új technológiák kihívásának itt is meg tudott felelni!

Csak egy küzdelme nem sikerült, az utolsó. Ott egy legyőzhetetlen ellenféllel került szembe.

Nyugodj békében János! Emléked szívünkben megőrizzük!