Januári elnökségi ülés

2023 február 22.

Január 17-én tartotta az év első elnökségi ülését a Vas Megyei Mérnöki Kamara.
A szokásos kezdés - az aktuális kérelmek megtárgyalása - előtt az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezetről esett szó.

Az anyagot – amikor az országos kamara elküldte a vidékiek számára – az elnökség véleményezte, az észrevételeket eljuttatta az MMK részére. Az újabb tervezetbe azonban nem kerültek be a vasiak által javasolt tételek.

Ezek a következők:

1. „A törvénytervezet egyik alapelve, hogy a kapcsolódó állami feladatokat lehetőség szerint az állami intézményrendszeren belül szükséges ellátni.” Ez súlyosan korlátozza a kamarai tag, a kamara által képviselt egyéni vállalkozó mérnökök részvételét az állami beruházások megvalósításában. Tagjaink érdekképviselete jegyében ennek szóvá tétele elengedhetetlen! Ráadásul ez a törekvés ellentétes a Kbt., a tisztességes verseny szellemiségével, és a hatékonyság/gazdaságosság érvényesülésére sem az a leghatékonyabb módszer, ha a szakmailag autonóm, professzionális mérnöki irodák bevonása helyett az állami apparátus létszámát növeljük.

2. Rendkívül sajnálatos módon a törvénytervezetet alapvetően átlengi az építész orientáltság, a mérnöki tevékenységek alig jelennek meg. Erre súlyos példa, hogy a magasépítési beruházások esetében a tervezet 34.§. (6) bek. szerint „az aránytalanul alacsony ár vizsgálata körében az ajánlatkérő indokolást kérhet különösen, ha az ajánlati ár nem éri el a Magyar Építész Kamara területi egységre vetített ajánlott díjszámítási szabályzata szerinti ár 70 százalékát.” Sajnálatos és értehetetlen, hogy ugyanez sem a magas építmények részeként megvalósuló mérnöki (pl. geotechnika, alapozás, statika, épületgépészet) munkák tekintetében, sem a sajátos építmények megvalósítási rendjének különleges szabályait rögzítő VII. fejezetben nem jelenik meg a MMK díjszámítási szabályzatának (MÉDI) hasonló figyelembevétele. A MÉK díjszámítása „ráhúzása” a szakági mérnöki munkák, illetve a sajátos építményfajták megvalósítására súlyos szakmai hiba lenne, ráadásul a nem építészi munkák elismerésének hiányát mutatná.

3. Rendkívül kiemelt feladatot kap az állami magasépítési beruházás során a tervellenőr, aki a műszaki ellenőr és a tervező mellett a teljes beruházási folyamatot végigviszi. A beruházás végén munkaköréhez tartozik majd a tervező értékelése is, illetve 25 százalékánál nagyobb tervezői költségvetés eltérés esetén felelősségre vonás kezdeményezése is az ő feladata (ami rendkívül sajátos hatáskört alapít). Az 50.§ (3) bekezdés második és harmadik mondatát mindenképpen törölni javasoljuk, mivel ez a kamarai autonómiát alapjaiban sérti, hiszen – a nevesített esetben- a fegyelmi eljárás lefolytatása előtt szinte prejudikálja a fegyelmi vétséget.   

A tervellenőr szakmai felkészültségére vonatkozó követelményt nem találtunk a tervezetben. A szakágakhoz megfelelő szakági tervellenőr tartozik majd? Esetleg marad a jelenlegi helytelen gyakorlat, miszerint építészek végeznek szakági tervellenőri tevékenységet, a projektvezetői feladat részeként. Jelenleg is nagy gond, hogy tervezői jogosultsággal, vagy tervezői tapasztalattal nem rendelkező (sok esetben) építész műszaki ellenőrök véleményezik szakági kollégák munkáját.   

 A legtöbbször hozzá nem értésből fakadó kérdések sokaságát teszik fel írásban a szakági tervezők részére, akik tervezői tevékenységre fordított idővel szinte azonos időt töltenek ezen kérdések megválaszolásával. Feltétlenül szükséges lenne az állami beruházásoknál a tervellenőri feladat végzésének jogosultsághoz, illetve tervezői tapasztalathoz kötését, akár új jogosultság bevezetésével. Jelenleg pl. nincs az építési engedélyezési eljárás során - építési hatóság részéről – szakági terv tartalmi ellenőrzés, legfeljebb darabjegyzék szinten. A „szakági tervellenőr” kifejezésnek vagy egyértelműsítő kifejezésnek - vagy összefoglaló utalásként - meg kellene jelennie a szövegben.

4. A 13.§ (2)-ben a Tanács tagjai közé a GYSEV Zrt.-t is javasoljuk (a MÁV-hoz hasonlóan) felvenni.  – szól eképpen a vasi mérnökök írásbeli észrevétele.

A folytatásban a Vas Megyei Mérnöki Kamara elnöksége úgy határozott, hogy az alkalmazotti jogviszonyban ténykedő titkársági adminisztrátor munkabére és a megbízási szerződéssel dolgozó titkár megbízási díja minden év január 1. napjával a mindenkori minimálbér százalékos emelkedésének arányával emelkedjen.

Az ülésen szó esett a Vas megyei Építész Kamarával közös elnökségi ülés időpontjáról, témáiról. A két kamara elnöksége február 9-én találkozik az építészek Thököly utcai helyiségében.

A januári elnökségi megbeszélésen téma volt az MMK legutóbbi küldöttgyűlése, amelyen a három vasi küldött - Szabó Eszter, Tóthné Temesi Kinga és Nádor István – vett részt. A vasiak módosító indítványt küldtek az MMK-nak, hogy a költségvetési tervben számszerűen jelenjenek meg a tagdíjak összegei. A javaslat nem került a közgyűlés elé, mert az alapszabályban százalékosan meg van határozva a tagdíj mértéke kétharmados szavazással, ezt azonban 50-50 százalékos szavazásra módosítanák a szombathelyiek.

A küldöttközgyűlés határozathozatalával kapcsolatban utólag néhányan kiderítették, hogy törvénysértő volt a lebonyolítás. A költségvetés elfogadásához a felügyelő bizottság véleményezése, támogatása szükséges. A küldöttgyűlésen a bizottság véleményezése nem hangzott el, a bizottság elnöke nem kapott szót. Aggályos, hogy az MMK főtitkára nem tud szabályosan megszervezni, levezetni egy küldöttközgyűlést. Ez nem maradhat következmények nélkül.

Csaknem két évvel ezelőtt alakult meg a Vas Megyei Mérnöki Kamara 11-es Huszár úti székhelyén a Területi Elnökök Fóruma, a TEF, azzal a céllal, hogy a területi kamarák egyeztetni tudják teendőiket. Sajnos úgy tűnik, hogy a fórum egyfajta igehirdetéssé vált, hiszen második alkalommal már az országos kamara elnöke hívja össze, nem a vidékiek, ráadásul napirend hirdetése nélkül: ez centralizáció.

A titkári beszámolóból kiderült, hogy 2022-ben nyolcan nem fizettek tagdíjat, ez 236.500 Ft-ot jelent. Nyilvántartási díjjal tíz fő tartozik, ez 375.000 Ft, azaz összesen 611.500 Ft a hátralék. Az előző évekhez képest jobb a helyzet, talán annak köszönhetően, hogy nem díjbekérő, hanem számla érkezik. Ahogy eziádig minden évben, idén is március 31-e után küldi ki a kamara a hivatalos felszólításokat díjfizetésre.

Tóthné Temesi Kinga január elején munkamegosztás és ciklusstratégia témájában kérdőívet küldött ki az elnökségi tagoknak. A visszaérkezett válaszok alapján készített egy táblázatot: új és kiemelten fontos tevékenységek, illetve cél, eszköz, módszer, felelős szerinti felosztás szerint. A februári gyűlésen határozzák meg a feladatokat, jelölik ki a személyes felelősöket.

A kamara informatikai rendszerét korábban Kránitz Tibor, a Solvex Kft. alkalmazottja kezelte, azonban ez így már nem működik. A munkáját Tomor Tibor informatikus egyéni vállalkozó havi 15.000 Ft összegért végzi a továbbiakban, rendelkezésre áll bármikor, ha szükséges, a honlap kezelésben is segít.

A tervek szerint a 2023. évi Vasi Mérnökbál helyett májusban vagy júniusban majális jellegű rendezvényt szervez a kamara, amelynek a szokásos helyszín, a Weöres Sándor Színház ad helyet. Az idei szakmai tanulmányút Magyarországon lesz várhatóan ősszel: 3-4 napos kirándulás üzemlátogatással, szakmai programmal – például a paksi atomerőmű, egyéb vízügyi létesítmények, út -, hídépítések megtekintésével - Bajára és Gyulára.

Az ülés utolsó témájaként az elnökség úgy határozott, hogy a továbbképzések díját nem módosítja, az ezévben is 7.500 Ft marad. A hírközlési és informatikai szakcsoport továbbképzése március 28-án lesz: három megyéből érkeznek Szombathelyre a résztvevők. Az épületgépészeti és a tartószerkezeti szakcsoportokkal kapcsolatosan határidőt jelölt ki a grémium a tisztújításra, illetve az újjáalakulásra. A határidő letelte után a szakcsoportokat az elnökség az alapszabály értelmében megszüntetheti. Az elnökség felkérte a titkárságot, hogy az érintettek bevonásával június 30-ig szervezzen továbbképzést, amely alkalmat adhat a tisztújítása, illetve az újjáalakulásra. A közlekedési szakcsoport továbbképzése hagyományosan tavasszal - április 18-án - lesz Bükfürdőn.