Leleplezték a vasi mérnökök emlékkövét
Trianon 101. évfordulóján 101 fa ültetésével emlékezik a Vas Megyei Mérnöki Kamara. Az akciót a közigazgatásilag Kőszeghez tartozó, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Abért-tónál kezdték meg szombaton.
Szerte a megyében mérnöki létesítmények mellé ültetnek fákat, így emlékeznek Magyarország és a magyar nemzet sorsát tragikusan befolyásoló eseményre – így döntött a kamara elnöksége. A szombati ünnepi alkalmon verőfényes időben nyolc juharcsemete került végleges helyére.
Nádor István, a Vas Megyei Mérnöki Kamara elnöke házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. – Nekünk, mérnököknek mindig fontos volt a környezet védelme és az emlékezés. A kettőt most összekötjük a magyar történelem egyik legszomorúbb eseménye, a Trianoni békediktátum apropóján – mondta, majd utalt rá: a mérnököknek is megvan a maguk Trianonja. Sok mérnöki alkotást is elveszített az ország: a vasúthálózat 62, a közúthálózat 65 százalékát. Az erdőmérnökök által gondozott faállománynak 88, a bányamérnökök irányításával működő ércbányák 70, a sóbányák 100, a feltárt szénhidrogén-készletek 100 százaléka veszett oda.
A vízmérnökök kezelte folyók vízerő-potenciálja szinte teljesen, a főként gépészmérnökök által irányított gyáripar 47 százalékban idegen kézbe került, és a magyar mérnökképzés fellegvárai is közül is volt, amelyik más országba került. 101 év alatt a sebek persze gyógyultak, meg kellett tanulnunk együtt élni az igazságtalan határokkal, és el kellett kezdeni újraépíteni a maradék Magyarország vasútjait, útjait, árvízvédelmi gátjait és a lelkeit is. Emlékezni azonban örök kötelességünk – figyelmeztetett.
Lenkai Nóra, az ELTE SEK rektori biztosa beszédében azt emelte ki: fát ültetni távlati gondolkodásra utal, elkötelezettségre. Az egyetem is hasonlóképpen ülteti el a társadalom fáit: az értelmiségi létre készülő fiatalokat vértezi fel tudással, hogy aztán ők vigyék vállukon a társadalmat. Mint mondta, a központ életében nagy jelentőségű a társadalmi felelősségvállalás – hallgatóik az összetartozás jegyében vállaltak szerepet a rendezvényen.
Busa Tamás a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese a Trianoni békediktátum vizes vonatkozásait hozta szóba. – Magyarország Trianon előtt egy vízgazdálkodási egység volt jelentős vízfolyásokkal forrástól a torkolatig. Magunk rendelkeztünk felszíni és felszín alatti vízkészleteinkkel. A trianoni döntéshozók vizeinket is szétosztották, az egység megbomlott. Ma Magyarország alvízi ország: felszíni vízkészleteink 95 százaléka a határainkon túlról, jelentős része az egykori Magyarország területéről származik – mondta. A szétszakítottság kézzelfogható következményeként említette a szigetközi Duna-elterelést, a vízpótlás nehézségeit, az Ukrajnából és Romániából folyóinkon érkező rendkívüli mennyiségű hulladékot és a ’2000-es évek Rába-habzását. Pozitívum viszont a helyzet kényszerűségéből kialakult határvízi együttműködés rendszere – Emlékeztessenek e fák összetartozásunkra és veszteségeinkre – zárta beszédét.
Végül Takács Ádám, a GYSEV Zrt. személyszállítási igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. A békediktátum nehéz helyzet elé állította vasúttársaságukat is. Addig egy ország területén húzódott a vasúti pálya, onnantól kezdve nagyobb szakasza Magyarországhoz, kisebb része Ausztriához került. 1923-ban államközi szerződés rendezte a működés feltételeit: magyar-osztrák vasútvállalat jött létre, mondta. – Őszinte örömmel veszünk részt a faültetési kezdeményezésben. A faültetés szimbólum: családok, gyerekek, felnőttek életében és az egész országnak is. A most ültetett fák jelek: hirdetik, hogy Trianon megtörtént, és óriási veszteséget okozott Magyarországnak. Végül a környezetbarát és zöld vasút használatára buzdított – környezetünket így is védhetjük.
Erős férfikezek ültették el a nyolc juhart – az ELTE Műszaki Intézetének gépészmérnök hallgatói, a szónokok, a mérnökök is bekapcsolódtak. Miután visszatöltötték a földet, a segítők a tótól a fákig csatárláncot alkottak, közösen locsolták meg a frissen elültetett fákat.
Örül, hogy Kőszeget választották a mérnökök a faültetés helyszínéül, hiszen ahová az ember fát ültet, oda visszajár töltődni, gondolkodni. A fák a hűség, kicsit a halhatatlanság és a legnagyobb mérnök, a Teremtő szimbólumai is, ezt már Básthy Béla, Kőszeg polgármestere fogalmazta meg. A 101 éve történt tragédiára utalva azt mondta, a megye városai közül Kőszeggel bánt el leginkább a történelem. Nehéz száz éve volt, meg kellett gyászolnia Trianont. Most fejlődési pályán van a város – naponta jönnek oda mérnökök. A város álma, hogy a ma keretei között újra szoros közép-európai együttműködés alakul, olyan közös tér, ami Kőszeget kinyitja Ausztria felé is.
A faültetés után a Veres Gábor szobrászművész által készített emlékkövet leplezték le. Az ünnepségen közreműködött a Szombathelyi Erkel Kórus.
Ősszel folytatódik az Abért-tónál a faültetés Szombathely felé, és a GYSEV néhány állomásán is telepítenek fákat.
Forrás: Tóth Kata/Vas Népe
Galéria (Szendi Péter/Vas Népe):
https://www.vaol.hu/galeria/faultetes-az-abert-tonal/1
Galéria (Horváth Gyula Vladimir):