Mérnök elődök

Kenedics József

Kenedics József

Kenedics József, Kenedits (Üllő, 1756. január 1. – Szombathely, 1809) megyei mérnök Vas vármegyében, térképész. Az első nyomtatott Vas vármegyei közigazgatási, és az első szombathelyi egyházmegyei térkép alkotója.

Feltételezik, hogy a szempci Collegium Oeconomicumban szerzett oklevelet. 1798-tól 1803-ig nagybirtokos családok számára készített térképeket Vas vármegyei birtokokról. Számos Rába környékei felvételt készítette Sátor Dániellel közösen. Görög Demeter vármegyei atlasza számára ő készítette el Vas vármegye átnézeti (1785) és úthálózati térképét (1790) később pedig a Rába-meder első összefüggő felvételét (1790 és 1800).

A Magyar Tudomány Napja alkalmából a Vas Megyei Levéltár a Vas Megyei Közgyűlés támogatásával emléktáblát avatott a Széchenyi utcában Kenedics József (1756-1809), a vármegye XVIII. századi geometrájának tiszteletére 2009. november 6-án. Az avatás után került sor a Kenedicsről szóló tudományos emlékülésre, ahol Gróf László kartográfus, valamint Mayer László levéltáros előadásában méltatta a vármegyei geometra munkásságát.

Kenedics József, Vas megye hites geometrája 1756. január 1-én született a Pest megyei Üllőn, s 1777-től állt Vas vármegye szolgálatába, kezdetben mint földmérő, majd megyei mérnök, végül a vármegye hites geometrája végezte feladatát a vármegye és részben az egyház szolgálatára is. 1777-ben kinevezése okán - telepedett le Vas megyében. 1782-ben  kötött házasságot Petrák Franciskával Felsőpulyán a Szent Ferenc templomban.

Térképészként igen szerencsés korszakban élt, hiszen akkoriban növekedett meg a jól használható térképek iránti igény. Mind a hadászat, mind a mezőgazdaság (lásd úrbérrendezés), mind pedig a gazdasági szereplők körében igen keresett volt a jó geometra. Kenedics József pedig ilyen volt.

Munkái közül kiemelkedik az első Vas vármegyéről készült térkép (1785), Vas vármegye postatérképe, valamint ő alkotta a Szombathelyi Egyházmegyéről készült első hiteles térképet is 1807-ben. A Szombathelyi Egyházmegyét ábrázoló, művészien megformált rézmetszet a maga nemében egyedülálló érték. Ezeket a rézmetszeteket ugyanis a későbbi korok nem igazán becsülték, legtöbbször beolvasztották vagy egyszerűen elvesztették. De Nagy József javaslatára az egyházmegye két és fél évszázadon keresztül hűségesen megőrizte, megbecsülve annak művészi és tudományos értékét.