2025 október 06.

A Vas vármegye műszaki nagyjai című sorozat legújabb, Mérnöknők című kötetét mutatta be a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara és a Szülőföld Könyvkiadó a Berzsenyi Dániel Könyvtárban október 3-án.

A Szabó Eszter jegyezte könyvet hatalmas érdeklődés fogadta. A szerző maga is szakmabeli: útépítő mérnök, közúti biztonsági auditor négy vármegyében végez szakértői munkát közlekedésbiztonsági területen.

A nők a mérnöki szakmában mindig kisebbséget képviseltek, ezért rendkívül fontos, hogy személyes történeteik által megismerjük, miként tudtak régen és ma, a 21. században nőként kiemelkedni, érvényesülni. A könyv feltérképezi és bemutatja azokat a nőket, akik Vas vármegyében – évszázadokon át férfiasnak tartott – hivatásban alkottak és alkotnak maradandót. Tájékozódhatunk a nőnevelés európai és magyar, valamint a mérnöki munkához szorosan kapcsolódó Mérnöki Kamara történetéről egyaránt. A kötet segítségével felfedezhetjük a mérnöki világot, annak kihívásait, sikereit, sokszínűségét női szemmel. Az olvasó nemcsak történelmi, társadalmi és szakmai kontextusba ágyazott adatokat kap, hanem inspiráló példákat is: olyan hölgyekkel találkozhat a lapok hasábjain, akik kitartással, tudással és emberi tartással vívták ki helyüket a mérnöki társadalomban – nem ritkán láthatóság és elismerés nélkül.

- 2022-ben olvastam egy cikket, aminek az volt a címe, „Tudtátok, hogy az első magyar mérnöknő készítette New York több toronyházának statikai tervét?”. Ez adott inspirációt a kötet megírásához. Miután megismertem az első magyar diplomás mérnöknő, Pécsi Eszter - 1920-ban szerzett mérnöki diplomát - életének történetét, érdekelni kezdett, hogy napjainkban hány nő választja a sokszor férfiasnak mondott szakmákat, hivatásokat a továbbtanulás során vármegyénkben. Ebből született húsz, napjainkban mérnökként dolgozó hölgy életútja. A történetek különböző életutakat, munkaköröket és szakmai kihívásokat ölelnek fel. Számukra a munka és a család közötti egyensúly megtalálása, a társadalmi előítéletek leküzdése és az önbizalom építése mind-mind olyan kérdések, amelyek a mai napig jelen van az életükben. Kíváncsi voltam, hogy vajon családi indíttatás, vagy más okok játszottak szerepet a pályaválasztásukkor. Aztán a kíváncsiságom tovább vitt, és elkezdtem felkutatni azokat a hölgyeket, akik Vas vármegyéből elsőként léptek erre a pályára. Azért kezdtem a női oktatás történetét is kutatni, és kibővíteni a könyvemet, hogy jobban megértsük a korabeli nők helyzetét.

Kutatásomat a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Soproni Egyetemen dr. Melega Miklós levéltár igazgató támogatói engedélyével végeztem, ahol több száz név közül sikerült megtalálnom azokat a vasi hölgyeket, akik az 1950-es években – elsőként a megyéből – mérnöki diplomát szereztek. A Budapesti Műszaki Egyetem levéltárában az 1920–1960 közötti időszak törzskönyveit évenként átnézve négy vegyészmérnök, három gépészmérnök és két általános mérnök hölgyet sikerült felkutatnom. A Soproni Egyetemen 1953-ban végzett legelőször női mérnök, így a kutatásom az 1953–1955 közötti időszakra korlátozódott, ahol négy erdőmérnök hölgyre találtam. Egyébként az Eurostat adatai szerint 2018-ban Magyarországon a nők aránya a tudósok és mérnökök között 30,12 százalék, míg az Európai Unióban ez a szám 40,76 százalék volt. A statisztikai adatok szerint a mai napig kevés nő próbálja meg a műszaki pályát. Jelenleg a Magyar Mérnöki Kamara tagjai között jelentős többségben vannak a férfiak: 88 százalék. Az idei adatok alapján Vas vármegyében 544 aktív kamarai tagból 78 fő volt a nő.  – mesélt a többéves szerzői folyamatról Szabó Eszter, akinek könyve nemcsak hiánypótló, de példamutató is. Egyszerre szól szakmabeliekhez, női pályaválasztókhoz, társadalomtörténészekhez és mindazokhoz, akik hisznek a tudás, a bátorság és a nemek közti egyenlőség erejében. Múltat feltáró, jövőt építő írás - méltó helye van minden mérnök, tanár, diák és érdeklődő olvasó könyvespolcán.

A megyei könyvtárban rendezett ünnepélyes bemutatón dr. Baráthné Molnár Mónika, a Berzsenyi Dániel könyvtár igazgatója, valamint Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó vezetője köszöntötte a vendégeket. A könyvet ismertette és méltatta Tóthné Temesi Kinga, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara alelnöke, továbbá Tóth Tibor, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara Közlekedési Szakcsoportjának vezetője. Az eseményen részt vett az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter ma élő unokája, Szabóné Fischer Zsuzsanna, aki maga is mérnök, természetesen helyet kapott az anyagban a vele készült interjú is. Az esemény idején a kötetet illusztráló Nagypál Tibor okl. villamosmérnök grafikáiból nyílt kiállítás. Közreműködött a Vivace Kamarazenekar.

Fotók: Vaskarika/Büki László

https://vaskarika.hu/hirek/reszletek/26239/mernoknok-konyvbemutato_a_berzsenyi_daniel_konyvtarban/

 

Szabó Eszterrel korábban a Vas Népe készített interjút: https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2023/05/szabo-eszter-utepito-mernok-vasi-mernoknok-nyomaba-eredt