Szerzők: Steier-Hegedüs Eszter, Szily Adrien

Az elmúlt fél évben a zöldfelületekkel kapcsolatosan új jogszabályok léptek életbe, amelyek előírásait már a tervezői gyakorlatunkban is követni kell.

Ennek a rendeletnek a másik sarkalatos pontja a települési csapadékvíz kezelése. Többek között foglakozik a csapadékvíz telken belüli tárolásával, szikkasztásával, felhasználásával. A jogszabályban nagyobb hangsúlyt kapnak a zöld megoldások.

Az OTÉK után életbelépő TÉKA (280/2024 (IX.30.) Korm. rendelet kimondja, hogy a csapadékvizet a telken belül kell megtartani, elszivárogtatni, vagy tárolni az építmény és a szomszédos telkek veszélyeztése nélkül. A telekről csak a nem hasznosítható, nem elszivárogtatható és nem tárolható csapadékvíz vezethető el.

A pályázatoknál is fontos kritérium lesz a csapadék helyben történő hasznosítása: akár öntözésre, párologtatásra, vagy a szürkevíz hasznosítására, valamint a már említett zöldfelületi tanúsítás során is jobb besorolást eredményez a csapadékvíz helyben, zöldfelületen történő hasznosítása.

Az elmúlt évtizedben az éghajlati változások miatt újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie a településeknek is, amelyek közül az egyik a csapadék kezelése. A melegedő klíma mellett sajnos egyre gyakoribbak a hosszú, aszályos időszakok is – nemcsak nyáron. Ha van csapadék, akkor pedig rövid idő alatt, nagymennyiségben, leginkább lezúduló eső formájában érkezik. Ezekre az extrém csapadékeseményekre nincs felkészülve a települési szürkeinfrastruktúra. Nem képes a csapadékhálózat ekkora mennyiségű vizet egyszerre elvezetni, miközben a növényzet pedig csak intenzív öntözéssel tartható életben, öntözés hiányában az idős koros fák pusztulnak. Magyarország területén a korábbi 600 mm éves csapadékösszeg 480 mm/évre vagy még kevesebbre csökkent.

Maga a városi környezet is átalakulóban van: nagyobb mennyiségben épülnek társasházak, és sűrűn, kicsi udvarokkal „kertes házak”. Nő a burkolt felületek aránya és hőszigetek alakulnak ki. Mindez a vízmérlegre is hatással van.

Megoldást egyedül a szemléletváltás hozhat a csapadékvízkezelés tekintetében. Elvezetés helyett megtartás, pontszerű megoldások tervezése helyett, rendszerben való gondolkodás szükséges többszakág együttműködésével.

1. ábra Elvezetés helyett megtartás, szikkasztás és hasznosítás

A csapadékvíz megtartásához hatékony, a megszokott szemlélettől eltérő, a vizet nem problémaként, hanem értéknek tekintő megoldásokra kell áttérni. Ennek megfelelően a műszaki alapú megoldások mellett egyre nagyobb teret kell biztosítani a természetalapú vízgazdálkodásnak is.

Bár az említett jogszabályok elsősorban a csapadékvíz zöldfelületen való kezeléséről rendelkeznek, mégis ez egyáltalán nemcsak a tájépítész tervezők feladatköre, sőt. Több szakágat, a mérnöktársadalom jelentős részét - közműtervezőt, vízépítő mérnököt, úttervezőt, település tervezőt, tájépítészt, építészt - érintő probléma, csak együtt gondolkodva tudjuk megoldani. Hosszútávon, de legalább középtávban kellene gondolkodni, hogy ne csak tűzoltásra korlátozódjunk, ha jön az ár.

A műszaki alapelvek, amelyeknek érvényesülnie kell a jövőben:

• Továbbítás: A csapadékvíz szállítására lehetőség szerint a föld feletti megoldások, nyílt vápák, és árkok javasoltak.
• Tisztítás: A víz talajba juttatása előtt szükség lehet a víz tisztítására mechanikai és/vagy biológiai megoldásokkal.
• Szikkasztás: Az elsődleges cél a csapadék beszivárogtatása zöldfelületen vagy vízáteresztő burkolaton keresztül.
• Tározás: Ha a terület nem alkalmas a csapadék egészének elszikkasztására, akkor szükségessé válik a csapadék gyűjtése későbbi felhasználásra.
• Késleltetés: A lefolyás lassítása, a víz ideiglenes visszatartása különböző tervezői eszközökkel.
• Párologtatás: Ezzel nagy mennyiségű víz juttatható vissza a körforgásba.

Hogy melyik módszert válasszuk, az mindig az adott problémától és az adott terület adottságaitól függ. Lehetőségeink között számos megoldás van, mind-mind más helyi problémára ad választ. A fontos, ne ragaszkodjunk a megszokott, eddig jól bevált tervezési metódusokhoz, merjünk és tudjunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Alkalmazható műszaki eszközök:

Kéktetők: A tetőtéri területek értékes, hasznosítható teret biztosítanak a csapadék kezelésére. A kék tetők lassítják az esővíz elvezetését, és jelentős mennyiségű vizet is képesek tározni majd a levegőbe visszapárologtatni növényzet telepítése nélkül is.

Vízáteresztő burkolatok és alépítmények: A városokban stratégiai kérdés a felületek vízáteresztő képessége. Ha a gyalogos burkolatok és a kisebb forgalmú övezetek parkoló sávjai vízáteresztő burkolatot és makadám alépítményt kapnának a szokásos beton alapozás helyett, azzal a hasznosítatlanul elfolyó víz mennyisége jelentősen csökkenthető lenne.

Felszín alatti szikkasztás: A föld alatti drénaknák helytakarékos megoldást jelentenek a csapadékvíz talajfelszín alatti szikkasztására. Lehetőséget ad szikkasztásra akár burkolt parkoló felületek alatt is.

Felszín alatti víztározók: A föld alatti előregyártott víztározókat általában a tetővíz gyűjtésére telepítik, és újrahasznosítható öntözésre vagy szürkevízként WC öblítésre.

Áttört szegélyek alkalmazása: Többféle műszaki megoldás is lehetséges a víznek a gyalogos vagy kerékpáros forgalmú burkolatról közvetlenül a zöldfelületre vezetéséhez. Ehhez egy megoldás a szegélyek között hézagok kialakítása, vagy kifejezetten áttört kialakítású szegély telepítése. A burkolatba telepített fák esetében különösen fontos lenne a csapadékvíznek burkolatról a fa tövéhez való vezetése. 

2. ábra Áttört szegélyezés

Stockholm faültetési rendszer (SFR): a telepítés során a fahelyet több frakcióból álló, egy zúzott kőzet alapú un. makadám rendszerű alépítménnyel és speciális talajkeverékkel töltik fel, amely így sok üreggel, réssel rendelkezik, ezáltal kedvezőbb a fák számára, a gyökereik behatolnak a résekbe, és onnan fel tudják venni a tápanyagot. A Stockholm rendszernél használt szerkezeti talaj képes alátámasztani a gyalogos és a járműforgalom úttestét, ezért használata lehetővé teszi a fagödrök meghosszabbítását a szilárd burkolt felszín alatt nagyobb helyet biztosítva a növényzet gyökerének, valamint a makadám szerkezet fölé egy vízáteresztő burkolatot telepítve megnő a csapadékvíz elvezetésére alkalmas felületek aránya is.

3. ábra Stockholm faültetési módszer

SFR makadám rendszer burkolatok alépítményeként akár növényzet nélkül is: Az úttest alá beépített makadám alépítmény képes befogadni és tárolni a parkoló vizét, így az lehűti a parkoló felszíni burkolatát.

Alkalmazható természet alapú eszközök:

Útfásítás: Az útfásításnak nagy szerepe van a víz szikkasztásában és jelentős lombfelületükön keresztül a párologtatásában és ez, valamint az árnyékolás által a mikroklíma hűtésében akár 10 ^oC-kal is. A szikkasztás tekintetében a fáknak ott van a legnagyobb jelentőségük, ahol szinte egyáltalán nincs más lehetőség zöldfelületen való szikkasztásra, mert egy csak egy keskeny zöldsáv, vagy pontszerű fahelyek állnak rendelkezésre. Új fák ültetésére városi, sűrűn beépített környezetben a legkedvezőbb megoldás a Stockholm faültetési rendszer.

4. ábra Útfásítás jelentősége

Állandó vízborítású tározótó: Záportározók nemcsak egy-egy vízfolyáshoz kapcsolódóan létesíthetők. Kisebb városi tározó tavakban gyűjthető egy adott terület burkolatáról vagy a tetőről lefolyó, kevésbé szennyezett csapadékvíz is.

Ideiglenes vízborítású tározótér: Ideiglenes vízborítású lehet egy nagyobb zöldfelület némileg lemélyített gyepes területe, de akár egy lemélyített burkolt felület is.

Szikkasztóárok: Az egyszerű gyepes zöldfelület lesüllyesztésével ideiglenes tárolásra alkalmas területet, szikasztó árkot alakíthatunk ki.  Ezt nem kell feltétlenül mély árokként kialakítani.

5. ábra Szikkasztóárok

Drénezett szikkasztóárok: Amennyiben a talaj vízáteresztő képessége nem elégséges sima szikkasztóárok kialakításához, akkor a kapacitást föld alatti drénezéssel növelhetjük.

Esőkert: A csapadékvíz helyben szikkasztását, gyors levezetését valósítja meg speciális ültetőközeggel, a víz tisztítása, illetve a párologtatás pedig a beültetett növényzeten keresztül valósul meg.  Az esőkerteknek több kialakítási módja lehetséges, a legismertebb a nedves-komposztos esőkert, a száraz esőkert, illetve városokba jól illeszkedik a szerkezeti talajos esőkert, mely a Stockholm faültetési rendszerhez is kapcsolódik.

6. ábra Esőkert

Szűrőárok: A szűrőárok az esőkerthez hasonlóan beültetett süllyesztett terület, ám fő funkciója a víztisztítás. Az esőkerttől a talajréteg felépítésében és a vízszigetelt fenékben tér el. A növényzet gyökere és finomszemcsés talajréteg által megszűrt vizet egy dréncső vezeti el a szikkasztó vagy tározóelembe.

Zöldtető, zöldhomlokzat: Mind az extenzív és az intenzív zöldtetők, mind a zöldhomlokzatok nagy mennyiségű csapadék megkötésére alkalmasak, de míg az extenzív megoldások öntözés nélkül is megvalósíthatók, addig az intenzív tetőkertek és az zöldhomlokzatok csak is öntözőrendszer kialakításával képzelhetők el, mely az aszályos időszakban biztosítja a vízszükségeltet. Jó megoldást jelenthet még a zöldtető kéktetővel való kombinálása.

Azonban soha nemcsak egy esőkertben vagy szikkasztó árokban kell gondolkodni, valódi megoldást az adhat, ha település, településrész, vagy legalább utca szinten, és rendszerben, komplex szemlélettel, valamint az érintett szakágakat összefogó csapatmunkával tudunk tervezni. Bármilyen módszert is használunk mindenképp fontos, hogy a területi adottságokhoz, a kisvízgyűjtő területhez és a várható csapadék mennyiséghez mérten legyen méretezve.

7. ábra Rendszerszemlélet új beépítés esetén

Ahhoz, hogy ez megvalósítható, ütemezhető legyen, nagyon fontos lenne települési szinten un. csapadékvízgazdálkodási stratégiai tervet kidolgozni, amely hosszú távon meghatározná a teendőket, feladatokat. Jó példát láthatunk erre Koppenhágában, ahol a stratégiai tervet 350 kisebb projektre bontották le, amelyből évente 15 projektet készítenek el részletes költségkalkulációval. A stratégiai tervet évenként felülvizsgálják.

Miért lesz jó nekünk, ha szemléletet váltunk a csapadékvíz kezelés terén és természetalapú megoldásokat is alkalmazunk:

• Műszaki jelentősége: Csökken a csatornába jutó vízmennyiség és ezzel a rendszer túlterheltsége. Olyan területeken is megoldható a csapadékvíz elvezetése, ahol nincs csapadékvíz csatornázás.
• Társadalmi hatás: A víz ismét a városi élet részévé válik.
• Ökológiai jelentőség: A zöldinfrastruktúra vízgazdálkodási elemei fontos élőhellyé válnak. A lefolyás lassítása és a zöldfelületek tisztító hatása a patakok vízminőségének javítását is eredményezi.

Mindannyiunknak feladata és felelőssége van a vizek megőrzésében és racionális felhasználásában.Csak együttműködve tudunk előrelépni e téren.

Felhasznált szakirodalom:

Zöldinfrastruktúra füzetek 3.: Vízérzékeny tervezés a városi szabadtereken. (Budapest, 2018)

Molnár Réka: Esőkertek építése. A zöldülő város

https://www.gardenfutura.hu/letoltesek

https://masfelfok.hu/2020/12/15/esztetikus-okologikus-gazdasagos-kek-zold-infrastruktura-uj-szemlelet-a-varosi-csapadekviz-gazdalkodasban-i/

https://masfelfok.hu/2020/12/15/a-csapadek-helyben-tartasanak-eszkoztara-uj-szemlelet-a-varosi-csapadekviz-gazdalkodasban-ii/

https://masfelfok.hu/2020/12/16/ut-a-vizerzekeny-varosokhoz-uj-szemlelet-a-varosi-csapadekviz-gazdalkodasban-iii-koppenhaga/

https://tajepiteszek.hu/blog/a-stockholm-modszer

https://bphirek.hu/bp/stockholm-faultetesi-modszer/

https://budapest.hu/api/file/doc/szivacsvaros-2025-02-25.pdf