2016 október 27.

Szombathelyen tartott előadást Andráskay Ede okleveles építőmérnök, alagútszakértő. A neves szakember a Gotthárd alagút építésénél dolgozott, élményeiről beszélt a hallgatóságnak. A világ nemcsak leghosszabb, de legzöldebb alagútjáról is beszélhetünk – kezdte előadását Andráskay Ede építőmérnök.

A világhírű építész hétfőn szülővárosában, a szombathelyi megyeházán tartott előadást az idén nyáron átadott svájci Gotthárd alagútról. A 153 kilométer összhosszúságú (két párhuzamos, egyvágányos cső fut a helyben) alagút első írásbeli terveit még 1947­-ben fektették papírra, építéséhez teljes mértékben az adófizetők pénzét használta fel a svájci állam. A mű 17 év alatt készült el, a hivatalos átadást idén június 1-­jén tartották, meglehetősen vitatott színvonalú látványosságok közepette.Azokat kevesen láthatták a Vas megyeiek közül, ám Andráskay Ede előadására zsúfolásig megtelt a megyeháza díszterme. Számos szakember előtt nyitotta meg a rendezvényt Majthényi László, a megyei közgyűlés elnöke, de beszédet mondott Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója is. ­Miért építünk bázisalagutakat a világon? A gyorsabb és kényelmesebb utazásért, az alacsonyabb költségekért – tette fel, majd válaszolta is meg nyitó kérdését a neves, magyar származású építész. Elmondta: a 17 évnyi építkezés során nagy hangsúlyt kapott a környezetvédelem, például a kitermelt követ (14 millió köbméter) használták a beton alapanyagához, a közeli tó szigeteihez és sok más egyéb beruházáshoz. A szállítását épített pályákon végezték, ezekhez nem egy alkalommal külön, kisebb alagutakat is építettek. ­Az alagút nagy részében fúrópajzsot használtunk, ám több szakaszon robbantással nyitottunk utat – mesélte a mérnök. Elmondta: arra is figyeltek, hogy a két irányból érkező fúrások szinte milliméter pontossággal találkozzanak, és a közeli völgyzárógát műszaki igényeit is messzemenően figyelembe vették. Egy estben volt nagyobb vízbetörés. ­A végére majdnem 9 milliárd euróba kerülő alagút  a mai költségszinten meghaladná a 11 milliárdot, ám hozzá kell tenni, hogy a 17 évnyi építkezés során mind a megrendelők, mind a kivitelezők elégedettek voltak a végeredménnyel – mondta Andráskay Ede. Kiemelte: az építkezés alatt kilenc halálos baleset történt, amelyek mindegyike emberi mulasztásra vezethető vissza. Az építész hosszan taglalta az alagút biztonsági kérdéseit, mint mondta, például a vonatoknak befelé haladva ki kell kapcsolni a vészfékrendszert. – Nem állhatnak meg akárhol, a szakasz fel van készítve nagyobb balesetekre is, ezt nem egyszer tesztelték az elkészült létesítményen  is – mondta.

 

Andráskay Ede előadása nagy sikert aratott a szombathelyi vendégek körében, több vasúti és építész szakember is hozzászólt a végén. 

 

 

Hossz: 56 978 m (nyugati alagút) 57 091 m (keleti alagút) 

A vonal teljes hossza: 153,4 km 

Építkezés kezdete: 1993 (próbafúrások), 1996 (előkészületek), 2003 (fúrás) 

Építkezés vége: 2016 – 2017 

Megbízás: 2015 

Teljes költség: 8,035 milliárd svájci frank (6,428 milliárd USA dollár) 

Vonat/nap: 200­250 db 

Kiásott  szikla  mennyisége: 24  millió  tonna  (13,3  millió  m³,  megfelel 5 gízai nagy piramisnak) 

Fúrópajzsok száma: 4 (2 délnek tart Amstegból Sedrunba, 2 északra halad Bodióból  Faidóba  és  Sedrunba,  Erstfeldből  Amstegbe szintén fúrópajzzsal lesz megépítve) 

Teljes hossz: 440 m (kiszolgáló felszereléssel) 

Tömeg: 2700 tonna 

Teljesítmény: 5 MW 

Max. előrehaladás egy nap alatt: 25–30 m (kiváló feltételek mellett) 

Fúrópajzs által kifúrt alagút: kb. 45 km 

Gyártó: Herrenknecht AG, Schwanau, Németország

 

Forrás: vaol.hu